Újra találkoztak a Csepel Művek egykori dolgozói a Királyerdei Művelődési Ház kertjében szeptember 10-én. Első alkalommal 2017-ben rendezték meg az eseményt, amely minden évben nagy népszerűségnek örvend. Az ötletet Zombori Béla vetette fel, aki maga is a gyárban dolgozott, de sajnos már nincs közöttünk. A csepeli önkormányzat felkarolta a javaslatot, és a Csepeli Városkép Kft. szervezésében tartják meg a hagyományos összejövetelt. Ezúttal a tavalyinál is számosabban, több mint háromszázan jelentkeztek a találkozóra.
Borbély Lénárd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Örömmel állapította meg, hogy a korábbiakhoz képest is nagyobb számban részt vesznek a találkozón. A legtöbben a Fémműből és a Kerékpárgyárból érkeztek, de más gyáregységekből is jó néhányan eljöttek. Csepel köszönettel tartozik nekik azért, hogy felépítették, gyarapították a kerületet, és ezt a törekvést folytatja a csepeli önkormányzat is. A polgármester példaként említette a Csepeli Napközis Tábort, amelyet elődeik 2003-ban bezártak, s a helyén lakóparkot akartak építeni. Végül 2016-ban sikerült visszavásárolni a területet, s az ígéretüknek megfelelően idén nyárra felújították, újjávarázsolták azt a gyerekek örömére. A járványhelyzet megnehezítette az életet az elmúlt másfél évben, de remélhetőleg most már megint lesznek önkormányzati rendezvények. Október elsején újra lesz hajókirándulás az Idősek világnapján. A járvánnyal kapcsolatban arra biztatta az embereket a polgármester, hogy oltassák be magukat, aki még nem tette meg, mert ezzel életeket menthetnek meg.
Az összejövetelen gyakorlatilag nem volt üres pad, annyian megjelentek. Régi munkatársak, barátok találkoztak ismét, és osztották meg egymással élményeiket. Voltak házaspárok, mert annak idején még a gyárban ismerkedtek meg, mások egyedül érkeztek. A többségük ma is Csepel él, de távolabbi településekről is ideutaztak.
A szervezők ebéddel, borral és üdítőitallal vendégelték meg a gyár egykori dolgozóit. Közben szólt a zene, majd a Turay Ida Színház népszerű művészei léptek színpadra. Közkedvelt slágereket énekelt Détár Enikő, ismert operett dalokat adott elő Pásztor Máté és Bodor Szabina. Többen táncoltak, együtt vigadtak a színpadon. Búcsúzóul minden résztvevő emléklapot kapott a találkozó alkalmából.
Beszélgettünk a gyár két egykori munkatársával. A 81 éves Benkő István a Szerszámgépgyár nagypontosságú üzemében dolgozott 1976 és 1994 között. „Klímagépész voltam: nyáron hűteni, télen fűteni kellett a csarnokot, hogy egyenletes, 18-20 fok körüli legyen a hőmérséklet. Családias, jó hangulat volt az üzemben, kellemesek az emlékeim. A kollégáim sajnos már meghaltak. Szép fizetést kaptam, innen mentem nyugdíjba. Csepelen 1975 óta lakom, s nem költöznék el, mert megszerettem a környéket. Jó ötletnek tartom, hogy megszervezték ezt a találkozót. Kollégákkal nem, de két régi ismerőssel, karbantartóval találkoztam.”
Rutkai Jánosné a Kerékpárgyárban dolgozott 1963 és 1986 között. „Korábban Szabolcsban éltem, földünk volt, azon gazdálkodtunk, de a téesz elvette. Az öcsém már a gyárban dolgozott, ő mondta, hogy jöjjek ide. Akkor ismeretség alapján lehetetett bekerülni a gyárba. A férjemmel albérletben laktunk 1970-ig Csepelen, utána kaptunk egy kis lakást. Az üzemben előkészítő-szerelő voltam, a kerékpárok alkatrészeit készítettem elő. Nehéz munka volt, gyakran kellett emelgetni. Hatan-nyolcan dolgoztunk egy csoportban, jó volt a hangulat, jártunk kirándulni. Harmadjára vagyok itt a találkozón, s akadnak ismerős arcok. Jól érzem magam.”
Forrás és kép: csepel.hu