A 2022-re halasztott lesz az első teljesen elektronikusan megvalósuló népszámlálás Magyarországon, amely október elsején indul. De mit lehet leszűrni a másfél évvel ezelőtti próbanépszámlálásból, miért van szükség személyazonosító adat megadására, illetve készülnek-e B tervvel arra az esetre, ha a járvány kedvezőtlen fordulatot venne ősszel? Interjú Kovács Marcellel, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály főosztályvezetőjével.
A népszámlálásban a részvétel törvényben előírt kötelezettség. A statisztikai törvény szerint, aki a kötelező statisztikai adatgyűjtési kötelezettségét nem teljesíti, közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek mértéke 200 ezer forintig is terjedhet. A KSH-nak azonban nem az a célja, hogy büntessen, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.
A népszámlálás elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képet alkothassunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási és családi viszonyairól, lakáskörülményeiről. Az így kapott adatok mindannyiunk életére hatással vannak, befolyásolják az országot, a településeket és a közvetlen lakókörnyezetünket érintő legfontosabb gazdasági, szociális és területfejlesztési döntéseket, információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről, de a vállalkozások is hasznosítják azokat. Ezért is választottuk a 2022. évi népszámlálás szlogenjének, hogy „Feleljünk, egymásért!” Azt kérjük a lakosságtól, hogy − 10 évente egyszer − szánjon a válaszadásra fél órát az életéből.
